hírlevél törzsvendégprogram

Promóciós és szerződéses kódok
Érkezés
Távozás
Éjszakák


Az 1. szoba
Felnőttek:
Gyermekek:
Szobák száma: 


DANUBIUS BEST PRICE GUARANTEE

Foglaljon nálunk garantáltan a legjobb árakon!

Amennyiben szállását közvetlenül a Danubius Hotels Group-nál foglalja, biztos lehet abban, hogy minden esetben a lehető legalacsonyabb egyéni szobaárat kapja. Ha a foglalásától számított 24 órán belül mégis találna máshol egy alacsonyabb publikus árat, abban az esetben visszaigazoljuk Önnek ezt az alacsonyabb árat, ráadásként pedig 30 euró kedvezményt is adunk, amelyet egyéb szolgáltatásokra (pl.: éttermi fogyasztás, minibár, wellness kezelés) használhat fel szállodánkban a tartózkodása alatt. További részletekért tekintse meg az Általános Üzleti Feltételeinket

Az árgarancia érvényesítéséhez töltse ki online űrlapunkat, legkésőbb 48 órával a szállodába történő sztenderd bejelentkezési idő előtt.


általános üzleti feltételek árgarancia érvényesítő űrlap
Nevezetességek

Látnivalók, városnézés Győrben

 

Győr történelmi belvárosának jelentősebb barokk palotái, műemléki lakóházai | Késő reneszánsz épületek | Bazilika | Püspökvár | Győri Egyházmegyei Kincstár | Széchenyi tér | Loyolai Szent Ignác bencés templomGörög katolikus (rác) templom | Evangélikus öregtemplom | Zsinagóga | Mária oszlop | Frigyláda-szobor | Kálvária domb

 

Győr büszkélkedhet Magyarország legszebb barokk belvárosával. Egy rövid időszaktól eltekintve ugyanis a történelem megkímélte a várost a török uralomtól, amely alól lényegében 1598-ban felszabadult.  A korszak új művészeti stílusa, a barokk így hamarabb elérte a várost, mint a keletebbre lévő településeket, ahová csak a török megszállás alóli megszabadulást követően jutott el. Ekkor alakult ki a történelmi városközpont barokk jellege. Győr barokk kori épületeinek egyik legjellemzőbb építészeti vonása az utcasarkokon elhelyezett zárt sarokerkély. A XIX. század végén és a huszadik század elején a belváros külső részein és a külvárosokban is megjelentek a sarokerkélyes épületek.

Győr történelmi belvárosának jelentősebb barokk palotái, műemléki lakóházai az alábbiak (bejárási sorrendben):

Altabak-ház: a Bécsi kapu téren álló két sarokerkéllyel díszített lakóház 16. századi eredetű, a város egyik legrégibb lakóépülete, a kora barokk polgári építészet egyik legszebb helyi példája.

Ott-ház (Bécsi kapu tér): a XVIII. századi rokokó-copf palota kétemeletes homlokzata megtévesztő, a második emeleti rész ugyanis tulajdonképpen nem létezik, a felmagasított attika mögött csupán padlástér található, az így kapott nagy falfelület szerencsés, művészi megoldásban fejezi ki a barokk kor pompakedvelését.

Rozália-ház (Kazinczy u.): a festői hatású, barokk stílusú, manzárdtetős épület nevét az erkélyén látható, stukkóból mintázott Rozália alakról kapta.

Napóleon-ház (Király utca): a kétemeletes copf stílusú palota arról nevezetes, hogy a kismegyeri csata után itt töltött egy éjszakát Napóleon császár.

Egykori Fekete Sas Fogadó (Király u.): kétemeletes barokk épület, a Győrre oly jellemző sarokerkéllyel.

Esterházy palota (Király utca): az egyemeletes, sarokerkélyes barokk palota ma a Városi Művészeti Múzeum főépülete.

Vastuskós-ház (Széchenyi tér): kétemeletes kora barokk épület, nevét a sarokerkély alatti vasszögekkel kivert fatörzsről kapta, ma az épületben tekinthető meg a Patkó Imre Gyűjtemény.

Apátúr-ház (Széchenyi tér): a győri polgári barokk építészet legszebb alkotása, a zárt erkélyes palota Magyarország legrégibb vidéki múzeumának, a Xantus János Múzeumnak ad otthont.

Régi Városháza (Rákóczi u.): a lekerekített sarkú egyemeletes barokk épület szép zárerkélye felett Győr kőből faragott barokk címere látható, az épület ma a Városi Levéltár otthona.

Curia Nobilitaris (Liszt Ferenc u.): a XVI. századi kora barokk, toszkán oszlopos, loggiás udvarral rendelkező, sarokerkélyes lakóház pincéjében született Kossuth Lajos felesége, Meszlényi Terézia.

Zichy-palota (Liszt Ferenc u.): az egyemeletes barokk palota szép sarokerkélye, árkádos udvara és díszes barokk berendezése különösen figyelemre méltó.

Káptalani zenészek háza (Apáca u.): a kétemeletes copf palota helyén állt az első ismert győri városháza.


Késő reneszánsz épületek:

Kreszta-ház (Apáca u.): a bástyaszerűen kiképzett középkori eredetű épület különös formája miatt a győri városkép egyik jellegzetessége, az épület ad otthont a Kovács Margit Gyűjteménynek

Torkos-palota (Stelczer Lajos u.): XVII. századi kora barokk palota késő reneszánsz toszkán oszlopos udvarral

Magyar Ispita (Rákóczi u.): a XVII. századi épület két piciny udvara a késő reneszánsz legszebb győri emléke, ma itt tekinthető meg a Váczy Péter Gyűjtemény

Fejérváry-ház (Apáca u.): Győr legszebb késő reneszánsz lakóháza

Győr városa bővelkedik egyházi vonatkozású építészeti emlékben is. A Győri Püspökséget Szent István király alapította uralkodásának első évtizedében (1000-1009). Az ő uralkodásának idején rakták le a győri Bazilika alapjait is. A források a XI. század végén már háromhajós, emelt szentélyű templomról írnak. Az első, román stílusú tornyok Omodé püspök idejében (1257-1267) épültek. A XIV. század végén a templom déli részén Héderváry János püspök (1386-1415) gótikus kápolnát építtetett, ahol ma a Szent László herma és boldog Apor Vilmos püspök síremléke is található. Dóczy Orbán püspök (1481-1487) az egész székesegyházat gót stílusban építtette újjá. Ennek a stílusnak maradványai ma is megtalálhatók a mostani sekrestye padlásán és a tetőtérben.

A mohácsi csata (1526) után tűzvész miatt ledőlt a templom egyik tornya, majd 1580 körül egy robbanás ledöntötte a másikat is. A törökök ágyúállásnak, raktárnak és istállónak használták az épületet. A templom helyreállítása Draskovich György püspök (1635-1650) nevéhez fűződik. Ő Giovanni Battista Rava, neves olasz építészt bízta meg a tervezéssel. A torony és a sekrestye már Széchenyi György püspöksége (1659 -1681) idején épült. A templombelső barokk megújítását Zichy Ferenc püspöknek (1743-1783) köszönhetjük. A terveket Hefele Menyhért készítette, a freskókat és az oltárképek egy részét Franz Anton Maulbertsch és segédjei festették. Az oltárépítmények és a szobrok egy része Gotschall József bécsi kőfaragóműhelyében készültek. Az északi mellékhajó oltárát díszítő Szűzanya-kép Magyarország egyik legjelentősebb búcsújáróhelyévé tette a templomot. A torony megerősítése érdekében Handler Jakab 1823-ban klasszicista homlokzatot épített a nyugati oldalra. A XX. század elején Aigner Sándor és Csányi Károly tervei alapján bazilika jellegű tetőzetet kapott, és neoromán stílusban egészítették ki. A II. világháborúban a tetőzet megsérült, a toronysisak ledőlt. A bazilikát 1968 és 1972 között restaurálták.

A bazilika Héderváry kápolnájában őrzött Szent László herma (mellszobor formájú ereklyetartó) a Szent Korona és a Szent Jobb mellett Magyarország legjelentősebb szakrális emléke. 1192-ben, László király szentté avatásakor a nagyváradi sírból kiemelték a király koponyacsont-ereklyéjét, és azt előbb egy egyszerű ereklyetartóba, majd a Zsigmond királysága alatt készült, ma látható hermába helyezték el, és a nagyváradi székesegyházban őrizték. A herma sodronyzománcos mellrésze a később európaszerte elterjedt díszes zománctechnika első ismert emléke. Az Európa legszebb hermájának tartott ötvös remekmű az egyetlen hiteles árpád-házi királyábrázolásunk. A szent ereklyét Náprághy Demeter erdélyi püspök hozta Győrbe, amikor győri főpásztorrá nevezték ki 1607-ben.

A szent király ereklyéjének tisztelete az 1762-es földrengés után terjedt el. A hívek ugyanis Szent Lászlóhoz folyamodtak, hogy a földrengés veszedelmétől mentse meg Győrt. Nem is érte súlyosabb kár a várost. Zichy Ferenc püspök rendeletére ettől kezdve minden év június 27-én ünnepi körmenetben hordozzák körbe az ereklyét.

A bazilikában látható boldog Apor Vilmos síremléke is. Apor 1892. február 29-én született székely főnemesi családból, 1915-ben szentelték pappá. Előbb káplán, majd katonalelkész, 1918-tól plébános Gyulán. Szociálisan nagyon érzékeny lelkipásztor. 1941. március 2-án győri püspökké nevezték ki. A II. világháború alatt fellépett az erőszak és üldöztetések ellen. 1945. április 2-án a Püspökvárba menekült asszonyok és lányok védelmezése közben orosz katonák lelőtték. A vértanú püspököt 1997. november 9-én II. János Pál pápa boldoggá avatta.
   
A győri Bazilika nevezetessége végül a Könnyező Szűzanya kép. A legenda szerint az Írországból, Walter Lynch ír püspök által 1655-ben Győrbe menekített kép 1697. március 17-én, Szent Patrik ír védőszent ünnepén vérrel könnyezett. A kegyképnek 1767-ben Zichy Ferenc püspök emeltetett gyönyörű barokk oltárt.

Bazilika
9021 Győr, Káptalandomb


A Püspökvár a Káptalandomb egyik meghatározó épületegyüttese, melynek lakótornya az 1200-as évek közepéből való. A „csonka”-toronnyal koronázott bejáratához simul Orbán püspök 1487 körül emelt házi kápolnája.

A Püspökvár alapjaiban római kori építkezések nyomait is megtalálták, hiszen a rómaiak a mai várdombon emeltek erődítményt a Limes védelmére, majd ezeken a romokon Szent István király emeltetett kővárat a XI. század elején. A tatárok rombolása után a várat újjáépítették, és püspöki birtokká nyilvánították. Ettől kezdve Püspökvárnak is nevezik.  1273 tavaszán cseh kézre kerül, majd júniusban IV. László visszafoglalja. Seregeit Ottokár cseh király ősszel kizavarja a várból, majd végül önként kivonult a városból. Ettől kezdve zavaros idők következtek, és mintegy kétszáz éven keresztül a várnak folyamatosan más ura volt. 1403-ban Zsigmond király seregei vették ostrom alá a várat, hogy megbosszulják Hédervári János püspök király elleni összeesküvését. 1440-ben királyi székhelyé válik Győr. Erzsébet királynő ugyanis megszerezte a magyar koronát csecsemőkorú gyermeke számára, székhelyének pedig Győrt nevezte ki. A mohácsi vész után (1526) a vár egymást követő várkapitányok kezébe került. A fenyegető török veszély miatt folyamatosan megerősítéseket végeztek rajta. A legnagyobb átalakítás 1561-1575 között az itáliai Pietro Ferrabosco tervei alapján történt. Ennek ellenére a várat a törökök 1594. szeptember 29-én elfoglalták. Négy év elteltével azonban ismét magyar kézre került, és ezzel egy csendesebb időszak következett a vár történetében. A Rákóczi-szabadságharc idején a kuruc sereg kétszer is megostromolta a várat 1705-ben és 1707-ben, mindkétszer sikertelenül. A püspökök csak a XVIII. század közepén költözhettek vissza székhelyükre; Zichy Ferenc püspök (1743-1783) restauráltatta, és a mai formájára bővítette az épületet.

A győri vár utoljára 1809-ben látott ostromot. Ekkor Napóleon császár támadta meg a várost. Nyolc napos ágyúzás után, amely két helyen is lerombolta a falakat a császári seregek elfoglalták a várat. A császár pedig néhány napra, hogy kipihenje a csata fáradalmait, beköltözött egy polgári házba a mai Király utcában. Az eredeti falak 1820-ig álltak. Ekkor a városi vezetés úgy döntött, hogy már nincs szükség az erődítményre, és a falak nagy részét elbontották. Emlékét ma már csak a Rába parti Várbástya és a Sforza- Demi bástya őrzi, és a Baross út téglaszínű díszburkolata, ami ez egykori falak helyét jelöli. Ebben az időben robbantották be a kazamata rendszer nagy részét is, amelyet napjainkban próbálnak feltérképezni, és a látogatók számára is biztonságossá tenni a régészek.

A vár és a palota utolsó felújítása 1984-ben fejeződött be. A felújítás során a torony falán előkerültek a középkori toronyhomlokzat részletei, amelyeket szintén restauráltak. A vár ma meglévő legrégebbi része a toronyvár alsó fele, a XIV. századból származó úgynevezett menekülő folyosó, valamint az ahhoz kapcsolódó keresztboltozatos helyiség. A vártorony keleti sarkához illesztett, Dóczy Orbán püspök által 1481-86-ban gótikus stílusban építtetett kápolna, az emeletes várkápolnák egy ritka példánya. 

Püspökvár
9021 Győr, Káptalandomb 1.


A Győri Egyházmegyei Kincstár liturgikus műremekek gyűjteménye: az ajándékozó püspökök, főurak a saját koruk stílusának megfelelő értékes ötvösmunkákat, textilgarnitúrákat adományoztak az egyháznak. A XV-XVI. századból elsősorban magyar munkák, a XVIII. századtól egészen a múlt század elejéig az erős osztrák kapcsolatok miatt többnyire bécsi darabok kerültek a gyűjteménybe. A legnagyobb adományozók Zichy Ferenc, Simor János és Zalka János püspökök voltak. Rendkívül értékes a kincstár gótikus kelyhekből álló gyűjteménye, melynek legkorábbi darabja a XV. század elejéről származik. A sodronyzománcos és filigrándíszes kelyhek a Mátyás-kori művészet gyönyörű emlékei. A XVII. század végén készült a kincstár egyik legszebb úrmutatója, melyet 1701-ben ajándékozott a székesegyháznak Keresztély Ágost püspök. A győri kincstár textilemlékei a XV-XVI. századból származnak, és egykor a templomi felszerelésekhez tartoztak vagy a liturgikus papi öltözékek darabjai voltak.

A muzeális Könyvtár két értékes régi bibliotéka egyesítésével jött létre: az egykori Papnevelő Intézet és a Székesegyház régi könyvállományából áll. A Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár ma mintegy 67 ezer kötet könyvet, 190 ősnyomtatványt és 362 darab 1850 előtt készült kéziratot őriz. A legértékesebb könyv a Hunyadi Mátyás könyvtárából származó Korvina, illetve a Nagyváradról Győrbe került legnagyobb magyarországi kódex, a Zalka-antifonálé.

A kőtárban középkori, újkori kövek, kőmaradványok láthatók a győri Püspökvárból és a Bazilikából. Kiemelkedő műtárgyak: Anjou-címer (XIV. sz.), keresztelő medence töredéke (XIII. sz.), gótikus mérműves ablak (XV. sz.), püspöki címerek (XVI-XVIII. sz.). A kisteremben Lebó Ferenc szobrászművész kiállítása tekinthető meg.

Győri Egyházmegyei Kincstár
9021 Győr, Káptalandomb 26.
Tel.: (+36 96) 525-090;  Tel.: (+36 20) 312-8735
Web: www.gyor.egyhazmegyeikincstar.hu


A barokk palotáiról híres Széchenyi téren található a Győrött 1627-ben letelepedett jezsuiták első temploma, a Loyolai Szent Ignác bencés templom, amely 1634-1641 között épült Baccio del Bianco tervei szerint, a római Il Gesū templom mintájára. A rendház és az iskola is állt már 1667-ben. A két torony XVIII. századi. A jezsuita rend feloszlatása után a bencések lettek az épületegyüttes tulajdonosai (1802). A templom belseje kora barokk stílusú. A hajó díszítése a XVIII. század derekán született: a főoltárképet (Szent Ignác megdicsőülése), a szentély és a hajó mennyezetképeit (Szent Ignác mennybevitele és Angyali üdvözlet) Paul Troger, a bécsi barokk festészet legjelesebb művésze alkotta. A gyönyörű barokk szószéket 1749-ben Gode Lajos készítette, az orgonaszekrény 1755-ből származik.

9022 Győr, Széchenyi tér
Tel.: (+36 96) 315-988


A karmeliták 1697-ben telepedtek le Győrött. Templomuka rendbeli Athanasius Wittwer laikus testvér tervei szerint épült 1721-1725 között. A kolostor 1732-re készült el. Az épület olaszos karakterű főhomlokzata mögött ellipszis alakú, kupolával fedett hajó és négyzetes szentély húzódik meg. A Szűz Mária előtt hódoló Szent Istvánt és Szent Imrét ábrázoló főoltárkép Mario Altomonte műve. Az épületegyüttes híres loretói-kápolnájában 1717-ben készült Fekete Mária szobor áll.

Loyolai Szent Ignác bencés templom
Karmelita Plébánia
9021 Győr, Aradi vértanúk u. 2.
Tel.: (+36 96) 618-863; (+36 96) 618-864


A görög katolikus (rác) templom mai épületének helyén már 1703-ban állt a török időkben épített templom, amelyet 1727-ben átépítettek. Ekkor készült a fallal kerített, támpillérekkel erősített egyszerű templom tornya és formás hagymakupolája és a belső, nagy művészi értékű ikonosztáza. Az ikonosztáz a berendezéssel együtt késő barokk alkotás, amelyben az ortodox kifejezésmód sajátosan keveredik a korabeli közép- és nyugat-európai stílus jegyeivel.

Görög katolikus (rác) templom
9025 Győr Bálint Mihály u. 54.


Az evangélikus öregtemploma Rába-part felől jól áttekinthető kellemes arányaival és finom homlokzataival tűnik ki. 1783 és 1785 között építették, zárt udvarban és torony nélkül. A belsőkarzatos teremtemplom legfőbb dísze faragott késő barokk szószékoltára, benne Orlai Petrich Soma festményével. Az ajtó feletti latin felirat II. Józsefet dicsőíti. A templom egyik ékessége az oltár előtt álló, 1817-ben készült, vörös színű homokkőből faragott keresztelőkút, harang formájú fedelén Jézus megkeresztelését ábrázoló kis öntött szoborcsoporttal.

Evangélikus öregtemplom
9025 Győr, Petőfi tér


A neoromán stílusú, nyolcszög alaprajzú zsinagógát a neológ izraelita egyházközség 1868-1870 között építtette. Jelen állapotában is lenyűgöző a templom körerkélyekkel gazdagított, kupolával fedett belső tere. A késő historizmus idején számos jelentős európai zsinagóga építéséhez szolgált például. A helyreállított épület 1990 óta kulturális rendezvények helyszínéül szolgál.

Zsinagóga
9025 Győr, Kossuth u. 5.
Tel.: (+36-20) 425-26-60
Web: www.artmuz.hu


Végül említést érdemel két köztéri emlékmű: a Széchenyi téri Mária oszlop és Gutenberg téri Frigyláda-szobor. A Mária oszlopot Kollonich Lipót győri püspök emeltette 1686-ban Buda töröktől való visszafoglalása emlékére. A négy magas barokk szobor Szent Istvánt, Keresztelő Szent Jánost, Páduai Szent Antalt és Ausztria védőszentjét, Szent Lipótot mintázza. Szűz Mária, Magyarország védasszonya füzéres és angyalfejes magas oszlopon áll, fején a magyar koronával, jobbjában a gyermek Jézussal.

A Gutenberg téren áll a győri barokk egyik legszebb emléke, a Frigyláda-szobor. 1729-ben egy bigámiával, hamis névhasználattal és szökéssel gyanúsított katona az akkori jezsuita kolostorba menekült. A katonák körbe vették a kolostort. A blokád megszüntetése érdekében a püspök a menekültet megpróbálta a püspökvárba átmenteni. Az úrnapi körmeneten ministránsnak öltöztetett katonát társai felismerték, ezért a fegyveres katonaság a körmenetre rontott. A dulakodás közben kiesett a pap kezéből a monstrancia, és eltörött. Az emlékművet 1731-ben emeltette III. Károly király az oltári szentségen esett sérelem kiengesztelésére.

A Kálvária domb valaha kelták, később a rómaiak temetkező helye volt. Itt épült a XII-XIII. században a Szent Adalbertről elnevezett prépostság temploma, amely a XVI. században a török portyázások idején elpusztult. A XVII. században a katonai hatóság vesztőhelyet állított fel ezen a helyen. XVIII. század elején a jezsuiták építették meg a Kálváriát. A dombra széles kőlépcső vezet fel a megfeszített Krisztus és a két lator keresztjéhez. A Golgota lábánál Athanasius Wittwer által tervezett barokk kápolnák állnak. A Kálvária utca mentén sorakozó, Jézus szenvedéseit megjelenítő hét stáció 1722-ben készült el.

Kálvária domb
9024 Győr, Kálvária u.

 

Időjárás
Jelenlegi időjárás
felhős
4.5°C
2016.december11.
jobbára napos
2°C - 8°C
2016.december12.
kissé felhős
-3°C - 7°C
2016.december13.
kissé felhős
-3°C - 3°C
2016.december14.
borult, felhős
-2°C - 3°C
2016.december15.
jobbára napos
-4°C - 3°C
2016.december16.
jobbára napos
-6°C - 1°C
2016.december17.
jobbára napos
-5°C - 1°C
2016.december18.
kissé felhős
-4°C - 2°C
2016.december19.
kissé felhős
-4°C - 2°C
Térkép Program
Danubius Hotels Group
Facebook Google+ Youtube Twitter Flickr Instagram Magazin
Legutóbb
megtekintve
 
X